Fogpótlások a fejlődés tükrében
Az első esztétikus pótlásokat, a tiszta fém koronák (ezüstszínű, tisztán arany) után, műanyagokkal leplezték. Ez azt jelenti, hogy a fém alapszerkezetre, a látható területeken, külső felszínekre fehér műanyag borítást készítettek. Kezdetben a híd szerkezeteket külön készítették el és a hídtagokkal összeforrasztották (húzott koronás hidak), majd a fejlődés során a porcelán anyaga és felhasználása, kiégetése változott évek során napjainkig.
Sok próbálkozás történt a fém váz elhagyására, különböző szálerősségű technika, üvegkerámia használatával. Ezek a pótlások rendkívül esztétikusak (mert fényáteresztők teljes mértékben), de ideje korán tönkremennek.
Majd korunk új vívmányaként megjelent a “fém vázat helyettesítő” cirkónium váz, amire ugyanúgy ráégetve a porcelánt a pótlás fényáteresztő marad mint saját “eredeti” fogunk.
A cirkónium, mint fogászati anyag
FÉNYÁTERESZTŐ KÉPESSÉG:
A beeső fény kb. 50%-át ereszti át, ami lehetővé teszi, hogy egy fogpótlást természetessé alakítsuk ki a saját fogakéhoz hasonlóan. A fém-porcelán pótlás esetében a fény a fém váznál teljes árnyékot eredményez. Bizonyára, akinek van ilyen pótlása, az a tükörben meggyőződhet róla.
FOGSZÍNŰ VÁZ:
Az esztétikai tulajdonságok tovább növelhetők az előszinterezett cirkóniumoxid felhasználásával. Ez azt jelenti, hogy már a cirkóniumoxid elő van “színezve” a különböző fogszínek számára.
SZAKÍTÓSZILÁRDSÁG:
A cirkóniumoxid pótlások lényegesen magasabb szakítószilárdsági értékkel rendelkeznek, mint bármely eddig a piacon lévő teljeskerámia rendszerek. A vizsgálatok kimutatták, hogy a nemesfém ötvözet alapvázú fémkerámia hidakhoz hasonló szakítószilárdsági értéket mutat.
BIOKOMPATIBILITÁS:
Mivel a cirkóniumoxidnak nincs semmilyen, a tudományos irodalomban leírt allergizáló hatása, ez az anyag különösen biokompatibilisnek mondható. Nem lép kölcsönhatásba a szájban található egyéb fogászati anyagokkal. Jó tulajdonságai közé tartozik, hogy rosszul vezeti a hőt, ezért a páciensek nem panaszkodnak hideg és meleg érzékenységre. Nem oldódik, nincs esetleges fekete szegély egy idő után az ínyszéleknél.
KÉSZÍTÉSÉNEK MENETE:
A Cecon rendszert svájci kutatók fejlesztették ki Zürichben. A CAM eljárás során a viaszból elkészített korona vagy hídváz modelljét egy lézerrel optikailag letapogatják. Majd a számítógép segítségével előszínterezett anyagból felnagyított formában frézelik ki. Ezután speciális kályhában 1350 Celsius fokon égetik. Kidolgozzák és kész a váz, amire porcelánt égetnek.
